fesztiválhír · programajánló

CAFÉ Budapest 2016 – Jazz, elektronika és Bartók

A CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál utolsó hétvégéje is izgalmas műfaji találkozásokat tartogat. Bartók update 2.0 és a Bartók Electrified címmel két különleges, a magyar zeneszerzőóriás ihlette produkció kerül színre a CAFe Sátorban az eNerd3 és a Párniczky Quartet előadásában. A fesztivált a brooklyni csodagyerek, Cory Henry és a mai amerikai zenei szcéna egyik legizgalmasabb formációja, a KNOWER koncertje zárja.

Az eNerd3 – Huszár Endre dobos-zeneszerző technológiai szempontból különleges szóló projektje – Kézdy Luca hegedűssel és Ben Neill (USA) trombitással kiegészülve izgalmas zenei és technológiai kísérletre készül. Nem egyszerűen elektronikus Bartók feldolgozásokat készítenek, hanem arra keresik a választ, vajon Bartók hogyan dolgozna a mai technikai eszközök birtokában. Megközelítésük azon alapul, hogy Bartók szerzői módszerei sok szempontból nagyon hasonlóak a legmodernebb elektronikus zenéknél alkalmazott komponálási módszerekhez. A koncerten ennek szellemében elsősorban nem Bartók művek újragondolása lesz hallható, hanem a Bartók által készített népzenei  gyűjtések eredeti hangfelvételeinek új kompozíciókba helyezése is. Bár Bartók saját készítésű fonográf felvételei számos művének kiindulópontjaként szolgáltak, a Bartók update 2.0 produkciónak az egyik fő különlegessége, hogy Bartók talán legkevésbé ismert és felhasznált Észak-Afrikai gyűjtéseire fókuszál.

Párniczky András Bartók műveinek feldolgozásával (például Mikrokozmosz, a 10 könnyű zongoradarab vagy a Kontrasztok részletei) egy olyan repertoárt hozott létre, mely egyszerre komplex és érzelmekben dús. Bartók zenei világa úgy jelenik meg, hogy közben a zenekar erős, jól felismerhető hangzása is megmarad. A Bartók Electrified produkcióban a Párniczky Quartethez (Párniczky András – gitár, Ávéd János – szaxofon, Hock Ernő – bőgő, Gyárfás Attila – dob) Európa két vezető jazz-zenésze, a gitáros Frank Möbus (Carlos Bica’s Azul, Der Rote Bereich) és a Német Lemezkritikusok Díjával kitüntetett szaxofonos, Daniel Erdmann csatlakozik. Ők nem csupán kiemelkedő szólisták, de olyan zenészek, akik szervesen illeszkednek Párniczky unikális koncepciójához. A dupla kvartett (két gitár, két szaxofon, bőgő, dob) ötlete Paul Motian EBB zenekarából származik. Ez a felállás rengeteg újszerű megoldást kínál a jazzben, ami a bartóki harmóniák sokszínűségével új utakat nyit az improvizációban.

Cory Henry hatéves korában már a legendás Apolló Színházban zenélt, 2006 óta többek között olyan sztárok társaságában lépett fel, mint Bruce Springsteen, Robert Glasper, The Roots és a Boyz II Men, a Snarky Puppy tagjaként pedig már két Grammy-díjat is nyert. Október 23-án a Müpa melletti CAFe sátorba futurisztikus hangzásokkal kísérletező formációja, a The Funk Apostles élén érkezik.  A koncert második részében a 2009-ben alapított elektronikus zenei duó, a KNOWER, egy új zenei mozgalom zászlóvivője, a mai amerikai zenei szcéna egyik legizgalmasabb formációja lép fel. Louis Cole és Genevieve Artadi a Los Angeles-i jazz szcénából érkezett a popzene világába. Ahogy Quincy Jones mondta koncertjeikről: „Térden állva fogtok könyörögni a folytatásért.” Magyarországi első fellépésükre különleges produkcióval készülnek: a duó Dennis Hamm billentyűssel, Sam Gendel szaxofonossal és Sam Wilkes basszusgitárossal egészül ki erre az alkalomra.

Bartók és a jazz

A világ egyik legnagyobb népzenetudósa lévén szülőhazája zenéjének dallamai, ritmusai, hangsorai beleivódtak lényébe, és amit kifejezett, hamisítatlan, és valóságos volt. Bartók Béla leásott az alapokig, a nyersanyagig, és sokszor ezt az anyagot helyezte a nyugati zene főáramából induló formákba. Ugyanakkor bizonyíthatóan több alkalommal hallott jazz- és jazzhez közeli előadásokat. Erre már Budapesten, vagy európai útjain, de leginkább Amerikában volt lehetősége. Egykori tanítványa, Székely Júlia visszaemlékezése szerint egy alkalommal éppen jazz-hatású darabot játszott, amikor Bartók belépett a terembe: „Hagyja ezt abba!” – szólt a mester. Néhány héttel később a tanítvány – legnagyobb meglepetésére – egy fekete zenészekből álló jazz együttes koncertjén találkozott mesterével. Bartók itt adta meg a kiegészítést: „Látja, ők tudják ezt – maga nem!

Bartók bizonyíthatóan jazz-lemezek birtokosa volt, noha elvesztek ezek a felvételek. Ám Pásztory Ditta feljegyzése igazolja, Bartók 1928. karácsonyán – őszinte örömére – 4 gramofonlemezt kapott, kettőn Sztravinszkij: Petruskája szerepelt, a másik kettő pedig jazz-lemez volt. Egy 1926-ban készült interjúban így nyilatkozott: „A jazz nagyon érdekes zene – ritmusa, felépítése – mint a népzene általában – nagyon izgalmas. Engem azonban zavar kissé az egyszerű harmóniai felépítése, és nehezen barátkozom furcsa hangszereivel.”

A harmincas években változott a véleménye: „Mit gondolok a jazzről? Okos műfaj, amelynek dallamai ügyes elemekből és ritmusokból állnak. A jazz felépítése modern, és nagyon értékes”. Arról pedig, hogy a jazz nem csak a fekete zenészek műfaja, a „King of Swing”, vagyis Benny Goodman győzte meg Bartókot. Amit a legendás klarinétosban keresett és talált, nem más, mint egy új klarinéthang. Nem puhára polírozott klasszikus hangzás, hanem nyers, panaszos, meggyőző játék, amelyből ugyancsak a népzene, ebben az esetben a klezmer bújik elő.

A Szigeti József, hegedűművész és Benny Goodman számára írt Kontrasztokkal Bartók hidat épített a jazz és a klasszikus zene között. De maga is érdeklődött a rögtönzés iránt, amelynek egyik tökéletes példája az Improvizációk magyar parasztdalokra.

További információ:

Sajtóanyag: CAFé Budapest

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s